8.

-Luke, fiam!-jött ki a konyhából a szőke apukája. 

-Szia!-ölelték meg egymást-Ő itt Avery, a suli társam, és egyben a legmegértőbb ember a világon-mutatott be. Kicsit elpirultam.

-Andy vagyok. 

-Üdv!-fogtunk kezet. 

-Gyertek, itt van Ben és Jack is!-vezetett minket ki a hátsó udvarra. 

-Hali öcsi!-pacsiztak a tesók. 

-Szia, gondolom Te vagy az a gyönyörű lány (ami igaz is)-jegyezte meg Jack-, akiről olyan sokat mesélt Hemmo-ölelt meg. Láttam Luke-on, hogy fülig vörösödik. 

-Avery Lee-mutatkoztam be-És a gyönyörű az elég nagy túlzás..

...

-Hova valósi vagy?-kortyolt sörébe Ben. 

-Norvégia-mondtam. 

-Jó messze van...

-Igen, de egy végtelenül szép ország-motyogtam.

-Anya régen nagyon sok norvég kaját csinált-mosoly ült ki Lucas arcára, próbálta leplezni szomorúságát, de nem nagyon ment neki.

-Melyik volt a kedvenced?-kérdeztem. 

-Az almatorta..

-Csinálhatok nektek egyik nap..ha gondoljátok-ajánlottam fel. 

-Nekem tetszik, és mondd Avery, a szüleid?-könyökölt az asztalra Andy. 

-Hát...-sóhajtottam-Apa üzletember. Sokat utazik, ha otthon van esetleg, akkor is csak dolgozik, eszik vagy alszik. Van egy bátyán, Louis, ő már családapa. És van egy kutyám, Hope.

-Édesanyád?-kérdezte.

-Ő..elhagyott minket...még mikor 2 éves voltam. Nem tudok róla semmit..

-Sajnálom.

-Gyere Av, megmutatom a szobád!-állt fel Luke. 

-Megyek-kezét megfogva az emeletre mentünk. 

Egy nagyon szép, letisztult helység fogadott. Magas francia ágy, rajta barna, fehér párnák, nagytól a kicsiig. Az ágy felett, a fehér falra, négy, koptatott ablakkeret díszelgett. Nagy ablak, mellette pedig barna fehér komód, rajta kicsi apróságokkal. Hozzá illő szekrénnyel, és íróasztallal.

  

-Gyönyörű!-fordultam körbe. 

-Örülök, hogy tetszik-mosolygott. 

-Az a tied?-mentem a sarokban lévő gitárhoz.

-Nem, csak úgy spontán, díszből ott van. Még anya tette oda. Játszol?-vette fel, és nyújtotta át a hangszert. 

-Mégis mit?-mosolyogtam, és leültem az ágyra. 

-Mondjuk..a..várj..Adam Lambert Broken Open-je vagy esetleg a Broken English?

-Az első-vágtam rá. Elkezdtem a zenei alapot gitározni, és Luke-al a szöveget énekeltük. 

...

-Eszméletlen hangod van Szőke!-nevettem. 

-Neked is igazán gyönyörű hangod van Lee!-mosolygott-Rendezkedj be, aztán ha van kedved megmutatom a környéket-állt fel, és tette vissza a gitárt helyére. 

-Benne vagyok!

Elkezdtem ruháimat felakasztani a vállfákra, nadrágjaimat pedig betűrtem a polcokra. A szobához tartozó fürdőbe kitettem a fogkefémet, fésűimet, és sminkeket satöbbi. 

Lefürödtem, majd átöltöztem. Rövid farmernadrágomat vettem fel, egy fekete nirvana logo-s haspólóval, és a fekete conversemmel. Hajamat kiengedve hagytam, csak a napszemüvegemet tettem fejemre. Egy középhosszú láncon lógó kulcsot (nyaklánc) raktam nyakamba. Még apu adta oda, azt mondta, hogy anya azt szerette volna, ha ezt nekem adná. Egy jelentéktelen kulcs, felbecsülhetetlen érzelmi értékkel. 

-Kop-kop!-Luke jött be az ajtón.

-Szia Hem!-mosolyogtam. 

-Mehetünk?

-Igen,persze-mentem utána.

***

Megnéztük az operaházat, sétálgattunk egy kicsit, aztán a tengerpart felé mentünk.

-Olyan gyönyörű a naplemente!-törtem meg a csendet. A hullámok csobbanása megnyugtató érzés volt. 

Éreztem, hogy két erős kar megragadja a lábam, és a felsőtestem. 

-Hem, tegyél le kérlek!-nevettem. Luke teljes nyugodtan a vízbe sétált velem-Vigyél ki!

-Bocsi, már túl nehéz vagy!-tettetett nyafogással, egyszer csak elengedte testemet, én pedig a vízben landoltam. Mikor a felszínre kerültem, megfogtam Lucas karját, és lefele próbáltam húzni. Sikertelenül.

-Na jó fel adom-színleltem a duzzogást. 

Reggel korán felkeltem. Nem tudtam a többiek fenet vannak-e már, ezért telefonomat magamhoz véve felnéztem az instagrammomra. Hmm..nem sok változás. 

Felhívtam Emma-t. 

-Szia!-szólaltam bele a készülékbe.

-Hali csajszi!-kicsit fárad volt a hangja-Mizu?

-Hát..hol kezdjem?-cserfes mosolyra húztam számat. 

-Az elején ha lehet-felnevettem. 

-Apu üzleti emberkéi ott vannak nálunk, nem mehettem haza, így most, találd ki hol lehetek!

-Egy hotelben, itt California-ban?

-Nem, Hem-nél vagyok. 

-Tényleg?! Nem mondod?! Ez tök jó-öröm volt hallani, hogy ő is "támogatja" ezt a felajánlást.

-Olyan jószívű, és kedves. Ahogy az apukája és a testvérei is-áradoztam. Hirtelen nagy csörömpölésre figyeltem fel-Most mennem kell!-tettem le. 

Halkan kinyitottam az ajtót, és kilépkedtem a folyosóra. Vércseppek vettem észre. Nesztelenül, torkomban nagy gombóccal mentem le a nappaliba a vörös folyadék nyomokat követve. 

-K..Ki van ott?-kérdeztem kicsit félénken. 

-Avery, te már fent vagy?-a kanapén ülő Luke-ra emeltem tekintetem, aki a talpát vizslatta.

-Jesszusom! Majdnem a szívbajt, sőt a szívbajt hoztad rám..Mi történt?-ültem mellé.

-Összetörtem egy poharat, és sikerült megvágnom magam.

-Van valahol kötszer?-kérdeztem felállva.

-A konyhában, a hűtő feletti polc izén!-mutogatott. 

Mikor vissza értem kitisztítottam Hemmo sebét, azután pedig bekötöttem. 

-Hol tanultad ez?

-A bátyám, Louis, mutatta meg-mosolyogtam-Ha esetleg szükség lenne rá.

Telefonom csörgött. Castiel neve villogott rajta. Nem volt kedvem vele beszélgetni.

-Nem veszed fel?-bökött a még mindig rezgő iphonera Lucas.

-Szia!-kaptam kicsit idegesen utána.

-Végre hogy felvetted Av! Hol a pokolba vagy?!-szólalt meg a vonal másik végén Cassy. 

-Luke-nál vagyok, ha annyira érdekel...-sóhajtottam-Miért hívtál?

-Jól érzed magad vele?-kezdett magasodni hangja-Ha!?

-Igen-jelentettem ki határozottan-Adam-ék? 

-Haza mentek...Hogy hogy ott vagy annál a féregnél?

-Nem kell mindent tudnod..mellesleg, nem nagyon vagyok kíváncsi a hülyeségedre. 

-Nem tudnák végre megbeszélni ezt?

-Most biztos nem..

-Majd hívj ha úgy érzed..Szia!-tette le. 

Kezdtünk éhesek lenni. Andy dolgozott. Átjöttek a srácok (Cal, Mikey, Ash). Rendeltünk egy óriás pizzát. Bő háromnegyed óra múlva már a konyhapultnál csámcsogtuk a finom háromszögű szeleteket. 

-Jó lenne elmenni kalandparkba-szólalt meg Calum két harapás közt.

-Nekem bejön az ötlet!-csatlakozott Ash, és Luke is. 

-Nem, nem, nem! Biztos hogy nem! Én és a magasság két külön fogalom!-tiltakoztam kezeimet magam előtt tartva. 

-Jaj ne már! Olyan jó buli lesz! Kérlek Avery!-térdelt le elém Mikey.

-Állj már fel te hülye gyerek!-röhögtem-Na jó! Elmegyek!-szólaltam meg kis gondolkozás után.

-Tényleg?-csillant fel Clifford szeme.

-Nem.

-Milyen ünneprontó tudsz lenni..-sóhajtott fel. 

-De mi lesz ha meghalok?!-pánikoltam be.

-Ki vagy biztosítva...-forgatta a szemeit Ash, aztán felnevetett.

-Ez nem vicces Irwin!-néztem rá komolyan. 

Ez lett volna a 8. rész, remélem tetszett. Sietek a következővel. Viszont mivel lassan kezdődik a sulim, ahogy gondolom nektek is, úgy kellene valami rendszert kreálni. Mivel a mostani, vagy a következő évemben (tanulmánytól függ) gitározni fogok járni, mellette pedig a tanulást sem hanyagolhatom el, ezért nem tudom mennyi időm maradna írni...Ha esetleg van valami ötletetek,kérlek segítsetek! Imádlak titeket, millió egy csók nektek! Hamarosan tali! ❤