"Azt mondod, hogy legyek őszinte veled, de mégsem tudod kezelni az igazságot. Tehát hazudok"
2015. augusztus 25., kedd
9. 1/2
Luke szemszög:
Reggel korán keltem. Felöltöztem, majd fogat mostam. Kaptam egy hívást Calum-tól, ők már készen vannak a srácokkal, és jó lenne ha indulnánk a kalandparkba. Avery még aludt. Kimerítette a tegnap este bizonyosan. Átmentem szobájába. Lassan közelítettem ágya felé. A takaró alól kilógó talpát kezdtem el csikizni, mindaddig míg fel nem ébredt.
-Szép jó reggelt Vöröske!-ültem le ágyára.
-Neked is szépet Szőke!-támaszkodott alkarján-Mennyi az idő?
-Fél nyolc. Ash-ék hamarosan itt lesznek-pillantottam az órára.
-Akkor öltözök-kelt ki ágyából-Itt szeretnél esetleg lenni, amíg embert varázsolok ebből-mutatott magára-, vagy pedig kimész, és csinálsz a haverodnak reggelit?-csalafinta mosoly jelent meg gyönyörű arcán.
-Hidd el maradnék..-hirtelen nagy lökést éreztem.
-Javíthatatlan vagy..-forgatta szemeit Avery nevetve.
Avery szemszög:
Fura, de egyben aranyos is volt Luke közeledése.
Ideiglenes szekrényem elé állva, kikerestem a fekete farmerom, és az egyik Rolling Stones-os ujjatlanomat. Hajamat egy copfba kötöttem, és a fehér conversemet kerestem elő.
Lepattogva a lépcsőn, a konyhába mentem ahol már mindenki rám várt a reggelivel.
-Köszi Hem!-ettem bele a rántottámba. Válaszként csak egy mosolyt kaptam.
***
Egy nagy hálón lépkedtem, 10 méter magasban. Mikor lenéztem kicsit megingott a lábam, ezzel majdnem leestem. Apró sikoly hagyta el ajkaimat.
-Minden rendben?-kiáltott rám Luke, aki már jócskán előttem volt Calum-mal egyenlően.
-Most már igen-pihegtem.
Nagyon jól éreztem magamat a srácokkal. Éppen a nappaliban lazultunk a tv előtt, mikor csengettek.
-Nyitom!-kiabált Mikey az ajtó felé igyekezve-Avery látogatód jött!-szól pár másodperc múlva nekem.
-Megyek-keltem fel. Kicsit ledöbbenve álltam meg, mikor megláttam az új személyt-Te meg mit keresel itt Castiel? Nem Norvégiában kéne lenned?-haragom ellenére jó volt újra látni. Érezni a tekintetét arcomon. Csodás illatát magamba szívni egy időre. Szorító ölelésében pihenni. Nem tudok mérges arcot vágni. Haragosan a képébe vágni, hogy tűnj el. Rá kellett jönnöm, hogy szeretem bármi is legyen. De csak mint egy barát, vagy mint a "pót bátyám".
-Örülök, hogy látlak!-szólaltam meg újra, mikor elléptünk egymástól az ölelés után.
-Nem véletlen jöttem ide. Csak miattad utaztam annyit Avery-adott puszit arcomra.
Ekkor megjelent az ajtóban Luke.
Nos ez lett volna a 9. rész egyik "fele", remélem tetszett. Ha szeretnétek folytatást, akkor azt írjátok meg komiban! Addig is millió egy csók nektek! ❤
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése